Harmsz szövegei olyan időben születtek, amikor a világ különösen
értelmetlennek és ellenségesnek tűnt, amikor a realitás maga vált
abszurddá. Elméleteket gyártott, hogy megfogalmazza, mi az
értelmetlenség, a semmi, a nulla, a végtelen. Az abszurd az abszurd
valóság egyetlen adekvát kifejezési formája. A valóság abszurditásának
felismerése valóságábrázolás is, világértelmezés. Szigorú és pontos
logikával jutott el a logika felszámolásához. Kronologikus eseménysorai
nem logikusak. Filozófia és paródia borotvaélén táncol. Azért szedi szét
a nyelvet, hogy új értelmet adjon neki. „Volt egy vörös hajú ember,
akinek nem volt se szeme, se füle. Nem volt neki haja sem, úgyhogy vörös
hajúnak is csak feltételesen nevezték. Beszélni nem tudott, mivel nem
volt szája. Orra sem volt. Még keze se, lába se volt neki. Hasa sem
volt, háta sem volt, gerince sem volt, és semmilyen belső szerve sem
volt. Semmije se volt! Úgyhogy nem is érthető, kiről is van szó. Jobb,
ha nem is beszélünk róla többet.”
Danyiil Harmsz: Esetek című e-könyve elérhető az Interkönyv oldalán a következő formátumokban: pdf.