A tananyag az elektroakusztikus zene történetét foglalja össze a 18. századi kezdetektől napjainkig.
Elektroakusztikus zenének olyan zenéket nevezünk, melyeknek nemcsak rögzítésekor, továbbításakor és lejátszásakor, de létrehozásakor is elektroakusztikus berendezéseket alkalmaznak. A tananyag elsősorban azokkal a szerzőkkel és alkotásokkal foglalkozik, amelyek – kiaknázva az elektroakusztikus berendezések sajátos lehetőségeit – többé-kevésbé újraértelmezik a zene hagyományos fogalmát, azaz nem helyezhetőek el tökéletesen sem az európai klasszikus művészi zene, sem a nyugati populáris zene fogalmi keretei között.
A tananyag tárgyalja az elektroakusztikus zene kialakulásához szükséges technikai eszközök fejlődéstörténetét, valamint bemutatja az elektroakusztikus zene elméleti-esztétikai hátterét képző avandgárd zenei ideológiákat. Áttekintést ad a területen megjelenő különböző műfajokról, a jelentős zeneszerzőkről és műveikről. Tárgyalása időben a 18. századi elektrosztatikus hangszerektől a 21. századi laptop-zenekarokig, térben pedig az európai elektronikus stúdióktól az amerikai és japán elektro-akusztikus zenei élet színtereiig terjed.