Kárpáti Eszter

A szöveg fogalma

Va­la­mi vagy szö­veg, vagy nem az. De hogy ez mitől függ? Nincs rá ál­ta­lá­nos – ál­lan­dó – sza­bály. Ko­rok­tól, hely­szí­nek­től, sze­mé­lyek­től, al­ka­lom­tól függ, hogy éppen va­la­mit (akár ugyan­azt a va­la­mit) szö­veg­nek tart­juk-e vagy sem.

De ha így van, akkor miért akar­juk min­den áron meg­ha­tá­roz­ni? Nyel­vé­sze­ti­leg be­so­rol­ni? Vajon jól tesszük-e, ami­kor a nyel­vi hi­e­rar­chia csú­csán akar­juk meg­ta­lál­ni a szö­ve­get?

A szö­veg ugyan­is nem a „leg­na­gyobb nyel­vi egy­ség”, mert­hogy egy­ál­ta­lán nem nyel­vi egy­ség. Kü­lö­nös­sé­ge abban áll, hogy lát­szó­lag le­ír­hat­juk, meg­is­mer­het­jük a „bel­se­jét” (szer­ke­ze­tét, össze­füg­gé­se­it). De aztán ki­de­rül, ez nem elég – mert nem ettől szö­veg a szö­veg. A szö­veg a gon­dol­ko­dás egy­sé­ge: ebből a cél­ból ala­kult ki, erre hasz­nál­juk nap mint nap.

A Kom­mu­ni­ká­ció­ku­ta­tás jelen kö­te­té­hez a szer­ző­nek a Pécsi Tu­do­mány­egye­tem Nyel­vé­sze­ti Dok­to­ri Is­ko­lá­ja Al­kal­ma­zott Nyel­vé­sze­ti Dok­to­ri Prog­ram­já­ban meg­vé­dett PhD disszer­tá­ci­ó­ja szol­gált ala­pul.

Kár­pá­ti Esz­ter a Pécsi Tu­do­mány­egye­tem Nyelv­tu­do­má­nyi, il­le­tő­leg a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem Média és Te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ós Tan­szé­kén tanít.

Ajánlott könyvek