Jannah Loontjens (1974) holland író, költő és filozófus. Hippi családba született Koppenhágában. Gyermekkorának nagy részét azonban Svédországba töltötte, csak szülei válása utána tért haza édesanyjával Hollandiába.

Szépirodalmi pályafutása versekkel indult. Talán bizony mégsem című, harmadik regénye 2014-ben jelent meg. Szépírói tevékenysége mellett több újság külső munkatársa, illetve irodalomelméletet és kreatív írást tanít.

„Miután versesköteteim után az első regényem is megjelent, végre, még ha csak félve is, írónak mertem nevezni magamat. Mindazonáltal az interjúkban nagyon igyekeznem kellett, hogy valamennyire is ráirányítsam a figyelmet arra, hogy író vagyok, és éppen most jelent meg a regényem. Az újságírókat ugyanis főképp a személyes élményeim érdekelték, milyen volt olyan kezdetleges körülmények között élni, milyen a viszonyom az apámmal és a fiútestvéremmel, akik nem jöttek utánunk Hollandiába, hanem Svédországban maradtak. Még most is viszonylag rendszeresen megkeres egy-egy folyóirat, ha a hippi korszakról közölne cikket, néha azt sem tudják, hogy író vagyok. Láthatólag „hippik gyereke”-ként még mindig nagyobb a hírem, mint írónőként.

Ha akarnám, se tagadhatnám le, hogy hippik gyereke voltam, az esetek többségében azonban nem érzem úgy, hogy ez én lennék, amikor elolvasok egy-egy ilyen rólam készült portrét. A hippi  időszakot már harminc éve magam mögött hagytam, és időközben annyi, de annyi más dolog történt. Például elkezdtem írni, filozófiát tanultam, fotós szerettem volna lenni, fotókat hívtam elő a New York-i lakásomban berendezett sötétkamrában, ledoktoráltam irodalomtudományból, két gyerekem született, volta m illegális lakáselfoglaló, lakástulajdonos és bérlő is, kipróbáltam a drogokat, sokat stoppoltam és blicceltem, együtt éltem kedves és kellemetlen férfiakkal, elváltam, egy barátom társaságában egy kisbusszal beutaztam Spanyolországot, filozófiát hallgattam Derridánál, voltam depressziós, amiből aztán kikeveredtem, számtalan alkalmi munkám volt, sok mindent kipróbáltam a gogo girltől virágbolti és könyvesbolti eladón keresztül a filozófiatanárig, hogy csak néhányat ragadjak ki a számos lehetséges mozzanatból, amely a svéd erdőkben eltöltött gyerekéveimtől kezdve történt.

Néhány élményem azok közül, amelyeket most sebtében felsoroltam, nagy hatással volt a gondolkodásomra és az életemre, mások nem bizonyultak tartósnak, és életem egy jól meghatározott, könnyen felejthető időszakához kapcsolódnak. Mindazonáltal bármikor előfordulhat, hogy egy jelentéktelen esemény meghatározóvá válik egy interjúban vagy egy elbeszélésben, néha főleg attól, hogy a kérdező magára ismer benne, vagy épp fordítva, egzotikusnak találja. Mindegyik anekdota másik lyukat szúr a múlt camera obscurájának falába, és azon keresztül olyannak látjuk az életet, amilyen képet éppen annak az anekdotának a fénysugara ad róla.”

A szerző honlapjáról származó részletet Balogh Tamás fordította.