Rémtörténetek

Kopár, zord és groteszk mellérendelések, rejtélyes betegségek, rémálmok és természetfeletti események építik fel Ljudmila Petrusevszkaja kisszerű szovjet díszleteit – Poe és Gogol nyomdokain.

A köznapiság poklát elénk táró, nyelvileg is végsőkig redukált történetekben csodás és hátborzongató sajátos elegyet alkot, amelyet mindvégig áthat a szerző kaján akasztófahumora. És ez nem csak Oroszországban érthető.

Ljudmila Stefanovna Petrusevszkaja (orosz: Людмила Стефановна Петрушевская) (1938) orosz író, regényíró, drámaíró.

Az egyik legjelentősebb orosz kortárs írónak tartják, aki műveiben egyedi stílusban ötvözi a különböző posztmodern irodalmi tendenciákat az analizáló lélektani leírásokat, valamint a humort. A kritika egyedi stílusát leginkább Csehovhoz és Gogolhoz szokta hasonlítani.

A Publishers Weekly az egyik legnagyobb élő orosz íróként említette. Könyvei az Egyesült Államokban is rendre a bestseller-listák élére kerülnek. 2009-ben az Élt egyszer egy nő, aki megpróbálta megölni a szomszédja gyerekét a New York Times Book Review bestseller listáján is szerepelt.