Ha jövő, akkor világűr

Ötven évvel az űr­kor­szak kez­de­te után egyre vi­lá­go­sab­bá válik, hogy az em­be­ri­ség jö­vő­je el­vá­laszt­ha­tat­lan a vi­lág­űr­től – ezért fon­tos fel­adat már ma is egy­részt a koz­mi­kus kör­nye­ze­tünk­ből szár­ma­zó ve­szé­lyek, más­részt az űr­ha­jó­zás táv­la­ti le­he­tő­sé­ge­i­nek át­te­kin­té­se. Jö­vőnk és a koz­mosz vi­szo­nyá­nak egész sor alap­ve­tő kér­dé­se me­rül­het fel:

Mi gá­tol­ja je­len­leg leg­in­kább az em­be­ri­ség ter­jesz­ke­dé­sét a vi­lág­űr­ben? Ve­szé­lyez­te­ti-e az űr­ha­jó­zást az űr­sze­mét fel­sza­po­ro­dá­sa? Se­gít­het-e a to­váb­bi lé­pé­sek meg­té­te­lé­ben egy űr­lift vagy az űr­tu­riz­mus ki­fej­lő­dé­se? Igazi pers­pek­tí­vát je­lent-e a NASA ter­ve­zett Hold- és Mars-prog­ram­ja? A Föl­det előbb-utóbb el­ta­lá­ló kis­boly­gók és üs­tö­kö­sök elől me­ne­kül­ve el kell-e hagy­nunk boly­gón­kat? Van­nak-e már re­á­lis ter­vek ide­gen égi­tes­tek lak­ha­tó­vá té­te­lé­re vagy űr­vá­ro­sok épí­té­sé­re? Ta­lál­koz­ha­tunk-e ezen az úton ide­gen ere­de­tű élő­lé­nyek­kel, és van-e fe­le­lős­sé­günk a más égi­tes­te­ken ki­ala­kult ter­mé­sze­tért? Lesz-e va­la­ha le­he­tő­sé­günk arra, hogy el­hagy­va a Nap­rend­szert el­jus­sunk a tá­vo­li csil­la­go­kig? Le­het­sé­ges és kí­vá­na­tos-e, hogy üze­ne­te­ket vagy esz­kö­zö­ket küld­jünk fe­lé­jük, vagy in­kább arra kon­cent­rál­junk, hogy meg­véd­jük boly­gón­kat min­den eset­le­ges külső fe­nye­ge­tés­től? Mos­ta­ni el­kép­ze­lé­se­ink sze­rint mi­lyen kö­vet­kez­mé­nyek­kel jár­hat­na a kap­cso­lat­fel­vé­tel egy ná­lunk sok­kal fej­let­tebb, ide­gen ci­vi­li­zá­ci­ó­val?

Ezek­re a kér­dé­sek­re ez­út­tal egy űr­ku­ta­tó, il­let­ve egy jö­vő­ku­ta­tó keres vá­la­szo­kat – együtt, ám néha el­té­rő­en. Ma még messze nincs vá­lasz mind­egyik­re. Ez azon­ban nem aka­dá­lyoz­hat­ja meg, hogy meg­pró­bál­juk ob­jek­tí­ven és re­á­li­san át­te­kin­te­ni és meg­vi­tat­ni azo­kat a prob­lé­má­kat, ame­lyek­kel az em­be­ri­ség­nek a nem túl tá­vo­li jö­vő­ben vár­ha­tó­lag szem­be kell néz­nie.

Dr. Almár Iván — csil­la­gász-űr­ku­ta­tó, a fi­zi­kai tu­do­mány dok­to­ra, az Űr­ku­ta­tá­si Tu­do­má­nyos Ta­nács el­nö­ke.
Dr. Ga­lán­tai Zol­tán ― jö­vő­ku­ta­tó, a könyv írása ide­jén a BME In­no­vá­ció­me­nedzs­ment és Tech­ni­ka­tör­té­net Tan­szék tan­szék­ve­ze­tő-he­lyet­te­se, az MTA Jö­vő­ku­ta­tá­si Bi­zott­ság tit­ká­ra